Szak olajüzem-tökmag

A héjnélküli tökmag eredete és jellegzetessége
Az olajtök Dél- Amerikában és Mexikóban őshonos, aminek a magját a Kolombusz utáni spanyol hódítók hozták el Európába.  A 1900-as évek közepéig a tökmagolajat még héjas tökmagból állították elő, így a sajtolás előtt a tökmag héját el kellett távolítani. A tökmag „köpesztése” Zala és Vas megyében is közösségi munkával zajlott, mivel téli estéken az emberek összegyűltek és egymásnak segítve tisztították a tökmagokat. Ez a folyamat azonban lassan megszűnt a héj nélküli olajtök térhódításával. Jelentős időt takarítottam meg az olajütők azáltal, hogy a tökmagot nem kellett a héjáról leválasztani.
A héjnélküli tökmagot tavasszal vetjük el, és szeptemberben szüreteljük le, amikor már kialakult a tök jellegzetes sárgászöld színe. Speciális tökmagozó géppel történik a magok eltávolítása, azonban kisebb parcellákon még gyakori, a kézi betakarítás, ahol a magokat kézzel szedik ki az előzőleg kettévágott tökökből. Mind a gépi, mind a kézi betakarítás után a magokat először vízzel át kell mosni, hogy megtisztítsuk a tökhústól. A mosást és szárítást is modern gépek segítségével végezzük, hogy a tökmag minél gyorsabban száradása következtében elkerüljük az alapanyag minőségromlását. Ezt követően a magokat kellő körültekintéssel rostáljuk, ennek köszönhetően csak a legkiválóbb tökmagokat használjuk fel. Az olajsajtolás fázisáig szakszerű körülmények között, száraz és hideg raktárban tároljuk a magokat.

Göcseji dióolaj

A dió eredete és jellegzetessége
A dió több forrás szerint is eredetileg Perzsiából származik, ami a kereskedelem révén gyorsan eljutott Európába is. A diófák akár 25 méter magasra is megnőhetnek és megfelelő körülmények között évente 4000 termést is hozhatnak. A dió szeptember közepétől egészen novemberig érik. A diótermést vastag, zöld védőburok veszi körül, amely már a fán lassan száradni kezd, megfeketedik és megreped. A dió ekkor esik ki belőle, akkor érdemes leszedeni, amikor már lepotyog a földre. Mielőtt olajat lehetne préselni belőle, a csonthéjat fel kell törni és ezért sok helyen a félreértések elkerülése végett a dióolajat dióbélolajnak hívják. A diófa a mai napig rengeteg helyen megtalálható vidéken. Göcsejiben szinte minden udvarban láthatunk diófát. Ennek köszönhetően a dióból készült ételek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek ezen a környéken.

Göcseji mákolaj

Az étkezési mák eredete és jellegzetessége
A termesztett mák Kis- Ázsiából, illetve a Földközi- tenger térségéből származik. Pontos eredete nem állapítható meg, mert már az újkőkorban is termesztették. A legfontosabb máktermelő országok Törökország, Görögország és India.
Az egynyári 70- 120 cm magasra növő növénynek kékeszöldek a levelei, a virágai pedig fehére- lilás vörösek. A virágból dió nagyságú tok fejlődik, ez tartalmazza a mákszemeket, amelyek sok linolsavat tartalmaznak.
Nagy Sándor parancsolta meg, hogy a birtokain több mákot termesszenek. Akkoriban a szemeket még közvetlenül a szedés után fogyasztották. Miután a keresztes lovagok megismerték a keleti kultúrát, a mákból Európában is olajat kezdtek sajtolni. A középkorban már széles körben elterjedt a mákolaj használata. Magyarország az egyik legnagyobb máktermelő ország, Ausztria, Franciaország, Csehország és Szlovákia mellett.

Göcseji szőlőmagolaj

A szőlő eredete és jellegzetessége
A szőlő már régóta elterjedt az északi félteke mérsékelt égövi területein, mint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten, ezért a származási helyét nem lehet pontosan megmondani. Egészen biztos, hogy Kr. e. már Egyiptomban, Babilóniában és Indiában ismerték a szőlőtermesztést és s szőlőmagolajat a középkorban orvosságnak használták, szív és érrendszeri megbetegedések ellen. Népszerűsége értékes antioxidáns és linolsav-tartalmának volt köszönhető. A 19. század óta egyre több szőlőmagolajat készítenek, nemcsak a Földközi- tenger országaiban, de Magyarországon is. A szőlőtermesztés elsődleges célja, hogy terméséből bort, vagy legalább mustot készítsenek. Ezek előállítása során keletkezik a törköly, amely magokból, a szőlő szárából, húsából és annak héjából keletkezik. Ebből készíthetnek törkölypálnikát, vagy megfelelő technikával szakszerűen különválasztják a magokat és szárítás után olajat lehet préselni belőle. Egy liter eredeti 100%-os szőlőmagolajhoz 15-50 kg szőlőmag szükséges, a mag olajtartalmától függően.

Göcseji máriatövismagolaj

A máriatövis eredete és jellegzetessége
A máriatövis vagy népies nevén őszbogáncs az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Mediterrán vidékről származó kultúrnövény, napjainkban Magyarországon is termesztik. A máriatövismagok bíborszínű virágokban találhatók, amelyeket erős külső pikkely véd. Átlagosan 1,5 méter magas, lágy szár növény, vaskos szára elágaz. Zöld leveleit levélszövetek szegélyezik, ezért a levelek márványozottnak látszanak. Fészkes virágzatában bíborszínű virágok a szár csúcsán egyesével állnak, külső pikkelyei erős, kemény, bökős tövisekben végződnek. A termése ék alakú, barna színű, fehéresen csíkolt, fényes, bóbitás kaszattermés.

kendermag

Az étkezési kendermag eredete és jellegzetessége
.Az étkezési kender az egyik legkülönlegesebb növények egyike. A kender az újkőkorszak óta ismert, azonban elsősorban nem táplálkozási céllal, hanem rostjaiért termesztették. Kelet- és Délkelet-Európában a kendermagot valószínűsítik, hogy a szkíták honosították meg.

Göcseji lenmagolaj

Az étkezési lenmag eredete és jellegzetessége
A lenmag eredete pontosan nem megállapítható, mivel a növénynek mintegy száz fajtája ismert. Ezek elsősorban a földrészek mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú területein fordulnak elő, elsősorban a Földközi-tenger térségében. A kultúrnövényként termesztett lennek két fajtáját különböztetünk meg: a növényi rostokért és az olajért termesztett fajtákat.  Az olajlent tavasszal vetik, és a növény eléri az 50-60 cm-es magasságot, levelei keskenyek és hosszúkásak. A virág világoskék szirmokból áll, borsószem nagyságú toktermésében 5-10 mag fejlődik ki. A lenmag élelmiszerként az ókori görögöknél jelent meg, akik már a Krisztus előtti 7. században feltehetőleg lenmaggal, szezámmaggal, mákkal és mézzel ízesített süteményeket fogyasztottak.

Göcseji mogyoróolaj

A törökmogyoró eredete és jellegzetessége
A bokortermetű erdei mogyoró Európában és Kis-Ázsiában már nagyon régen honos. Pontos eredet már nem állapítható meg egyértelműen. Törökország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Államos és Görögország a legfontosabb mogyorótermesztő országok. Kisebb mogyoróültetvények Magyarországon is találhatók, amelyek termése intenzív ízű és illatú. A mogyoró egylaki növény, hosszú sárga virágokkal. A mogyoró éghajlattól függően nagyon korán virágzik, azonban a falevelek alkotta kupaccsal körülvett termés csak ősszel fejlődik ki. A csonthéjas mogyorót világoszöld, levélszerű burok veszi körül. Miután a mogyorók kifejlődnek kiesnek a kupacsból, vagy azzal együtt leesnek a földre, amikor a termés beérik. A mogyorót alapos szárítás után törik fel, majd ezután kezdődhet a felhasználása és a  mogyoróolaj kisajtolása.

Göcseji mandulaolaj

A mandula eredete és jellegzetessége
A manduafa a Földközi- tenger keleti térségében őshonos. Napjainkban főleg Kaliforniában, Dél- Ausztráliában, Dél- Afrikában és más szubtrópusi országokban termesztik, valamint hazánk déli részén is kimondottan kedvező az éghajlat a termesztésére. Németországban, főleg Pfalz és Kaiserstuhl környékén már a középkorban is fontos gazdasági szerepe volt a mandulának.
A mandulafa nagyon korán  kihajt. Koronáját ilyenkor számtalan fehér és rózsaszín virág alkotja. A hosszúkás, ovális levelek csak a virágzás után hajtanak ki. A termés akkora, mint egy sárgabarack és zöld bársonyosan szőrös héj borítja. Ahogy érik a termés, a zöld burok felreped és láthatóvá válik a mandula csonthéja. Botanikai szempontból a csonthéjban lévő mandulaszem a növény magja. A mandula külső csonthéját fel kell törni, hogy a magból mandulaolajat lehessen sajtolni.

szezámmag

A szezámmag eredete és jellegzetessége
A szezámnak hosszú egyenes zöld szára van, ami akár két méteresre is megnőhet. A növény valamennyi virága egyszerre nyílik ki és a virágzás nem tart tovább hat óránál. A vetést követő tizenkettedik héten a hosszúkás terméstokban elhelyezkedő, nagyjából 2mm-es magok már érettek. A terméstokok száma fajtától függően 40 és 400 között van. Az aratás szempontjából hátrány, hogy a magok nem egyszerre érnek be. A szárítás során a tokok lassan felnyílnak és a magok kiperegnek. Valószínűsíthető, hogy innen ered a szólás: „Szezám tárulj!”
A szezámmag és szezámolaj fogyasztása 6000 éves múltra vezethető vissza. A szezám termesztése Szíriában kezdődött i.e. 6000 évvel. Egyiptomban talált dokumentumok bizonyítják, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a szezám termesztésének módját, és fontos energiaforrásnak tartották az emberi táplálkozásban. Az emésztést és az epeműködést elősegítő hatása miatt közkedvelt volt már a korai időkben. Hamar eljutott Indiába, Kínába, Japánba és a Földközi-tenger országaiba is. Népszerűsége azóta is töretlen, mind a szezámmag és a szezámmagból készült olaj is az ázsiai konyha elmaradhatatlan alapanyaga.